Reggel vége már nyolckor felkeltem. És arra jutottam, hogy egy hét után, ideje megint felmenni a városba. Persze előtte megint csináltam mindent, de csak elindultam éppen dél után 5 percel. Felettem jó szürke felhők, esernyő pedig otthon, de sebaj, nem is esett. Nem tudom hogy tettem meg azt az 1 km-t 10 perc alatt, mivel tőlünk a belváros annyira van. Kb. az útam fele nyugisan telt, aztán jött az a sok ember, nem tudtam, hogy mi nyíregyiek ennyien vagyunk. Na de hálistennek felértem, kicsit meleg volt na de kit érdekel az. Bementem a müllerbe, vettem khöm ezt inkább nem írom ki, meg még egyéb csajos cuccot, meg egy csokit. Sikeresen otthagytam 14.000 FT-ot. (előre szólok nem vagyunk gazdagok, de szegények se) Komolyan. Aki nem hiszi el, lefotózom neki a blokkot... Aztán irány a New Yorker, még szerencsére ott volt a felsőm, rögtön meg is vettem. Majd ebédeltem a mekibe, ott se kevés összeget hagytam, na de jól járnak velem. Majd gondoltam leülök szépen nyugisan a szökőkút elé pihenni, erre kit látok? Zolit. Nem osztálytársam, sajnos, mert 18 éves hát, amit az ott hülyült hát meghaltam a röhögéstől. Nem sokáig szórakoztatott, mert menni kellett, ezzel együtt énis hazaindultam. Kicsit se lepett meg, hogy a cipőm feltörte a lábamat, de nem is érdekel. Kipihentem a nagy fáradalmakat, és akkor most jövök a frissekkel. A lényeget mindig kihagyom. Este héttől barca mecss, ott lesz szerencsére bojan is, úgy hogy nézze mindenki!

Frissek:
modulok rendbetevése (mert eltűntek)