A legelső ló körülbelül 55 millió évvel ezelőtt élt a Földön, és minden kontinensen megtalálható volt. Rókaméretű volt, a neve Eohippus. 35 cm magas, szintén növényekkel táplálkozott, de nem voltak patái hanem az első lábakon négy a hátsó lábakon pedig három ujja volt. Barna, zebracsíkos színének köszönhetően jók voltak a túlélési esélyei. A következő ló Mesohippus, akinek úgy fejlett ki a foga, hogy a fűféléket is legelni tudja. Neki az első és a hátsó lábain három ujj volt. A következő ló Merychippus volt, aki 90 cm magas és a fogazata már majdnem a mostani lovakéra hasonlított. Ennek a lónak is voltak ujjai, de már a középsőt használta, a mellette lévőket nem. A következő ló a Pliohippus, akinek már egy lábujja volt vagyis patája. 120 cm magassága lehetett. A következő ló, ami 1 millió éve alakult ki és most is él az Equus caballus, aminek a színe fakó, világospej és egérszürke.

A ló rokonai
A lónak nem egy rokona van, hanem annál több. De a legközelebbi a szamár és a zebra, de a vadszamár is. Az öszvér pedig a ló és a szamár keresztezéséből alakult ki. A lovaknak az első ősi fajtái a tarpán, przewalski és a tundrai ló. A ló távolabbi rokonai, a tapír és az orrszarvú mert közöttük sok hasonlóság van.