Sophie elég későn kelt fel, már fél tíz volt, és általában nyolckor kell. Kimászott az ágyából, felöltözött, és lesétált. A konyhában nem látott senkit, csak egy kis reggelit azt megette, és kisétált. Kint már várta Ella Cathy és George. George egy autóban ült, ami mögött egy lószállító állt.

- Jór eggelt Sophie épp indulunk! - mondta Cathy.
- Jó. - és a kis csapat beszállt az autóba.
- Sophie, vehetsz egy lovat, mi meg majd veszünk felszereléseket. - mondta kedvesen Ella.
- Jó. Amúgy én egy szép kancát szeretnék. - kezdett álmodozni Sophie.
- Sejtettem. - mondta nevetve Ella.

Megérkeztek a lóvásárba. George leparkolt, és Ellával elindultak lovakat keresni. Sophie és Cathy együtt mentek mikor Sophie megtalálta a lovát.

- Őt szeretném! - mutatott Sophie egy sárga berber kancára.
- Tényleg szép! Már itt is vannak anyáék! - és Cathy integetni kezdett.
- Szóval ő ? - mutatott Ella a lóra. Tényleg szép. - mondta Ella is.
- Elnézést, kivezetné a lovát? - szólalt meg Ella, a tulajdonosnak.
- Persze.

És a tulajdonos, egy 40-es éveiben járó férfi kivezette a kancát. Mindnyájan megnézték, majd Ella beszélt a tulajdonossal, és meg is vette a kancát.

- Most már a tied! - nevetett Ella.
- Mi? - Sophie nézett Ellára, s majdnem elájult.
- Vakmerő lesz a neved! - mondta és megölelte az új lovát.
- Nos akkor mi veszünk neki pár felszerelést, ti addig ápoljátok le. - mondta Ella és elment George után.
- Jó! - mondták a lányok.

Cathy vezette. Kikötötte, majd elmondta Sophienak, hogy hogyan kell csutakolni. Majd megetették, és megitatták Vakmerőt. Majd egy kicsit kényeztetni kezdték, mikor megjött Ella és George.

- Azt a de király cuccok! - mondta Cathy.
- Tudom, és nem is voltak olyan drágák. - mosolygott Ella.
- Ó nagyon szépen köszönöm! Alig hiszem el, ami a mai napon történt. - mondta Sophie.
- Értem, de jobb ha elhiszed! - mondta nevetve Ella, és bepakolta a cuccokat, majd Cathy bevezette Vakmerőt.

Cathy a hazafelé tartó útig, mindenben kioktatta Sophiet. Bármikor hívhatja bármiben, ő majd segít neki. Hamar hazaértek, majd Vakmerőt Sophie bevezette az új helyére. Vakmerő elégedetten kezdte enni a vacsoráját.

- Étvágya van bőven. - nevetett Sophie.
- Az biztos. - mondta Cathy, aki éppen feltöltötte az itatót.

A két lány, még nézegette a lovat, majd bementek a házba, mivel már sötétedett. Megvacsoráztak, lezuhanyoztak, majd lefeküdtek aludni. Ez volt életem legszebb napja. Gondolta Sophie, és már alig várta, hogy újra a lova, Vakmerővel töltse az idejét.