A tegnapi lóvásárlás után, Sophie csak úgy kirepült az ágyból reggel 6-kor és lerohant reggelizni a lehető leggyorsabban. Már az istállóban is volt, amikor meglátta unokatestvérét, aki egy helyes fiúval beszélget.
-Szia, Sophie. - köszönt a fiú Sophienak.
-Szia. - nézett Sophie a fiú arcába, és ekkor rájött, hogy piros lesz ezért Cathyra nézett.
-Sophie, ő Aron a lovászunk. - mutatta be Cathy, Sophie-t Aronnak.
-Az jó. - mondta Sophie mosolyogva.
-Nos akkor kiviszem Bajnokot egy terepre, sziasztok! - köszönt el Aron, és már ment is Bajnokhoz, aki ki volt kötve.
-De piros vagy! - nevetett fel Cathy.
-Ö hát biztosan. - nevetett vele Sophie is, majd Vakmerőhöz ment.
-Egész nyugodt volt, már udvarlója is van. - nevetett Cathy.
-Kicsoda? - paskolta meg Sophie Vakmerőt. -Alig vagy itt néhány napja és már méned is van? - nevetett fel Sophie.
-Igen, és nem más, mint a nagy őméltóságos Bajnok, Aron lova! - most már Cathy a hasát fogta a röhögéstől.
-Aha. - belül Sophie boldog volt, nagyon.
-Na megtanítalak felnyergelni, aztán megyünk lovagolni. Megtanítom neked a lépést ügetés és a vágtát. Holnap talán még ugrathatunk is. - mondta Cathy, és bement Vakmerő felszereléséért.
Mindent elmagyarázott Sophienak, majd megmutatta, hogy kell felnyergelni, aztán lenyergelte Vakmerőt, és most Sophie is megcsinálta, ügyesen.
-Tényleg most vagy először ló közelben? Mert értesz hozzá. - mondta Cathy.
-Igen most először. - mondta biztosan Sophie.
Kivezette Sophie Vakmerőt, majd a pálya felé mentek. Cathy feltette Vakmerőre a futószárat, majd mondta Sophienak, hogy szálljon fel a nyeregbe, de Sophie már rég a nyeregben volt.
-Most lépésben megyünk, ez könnyű hamar megtanulod. - mondta Cathy.
-Jó. - Sophie már alig várta, hogy lovagoljanak.
Ahogy elindultak, Sophie úgy érezte, hogy nagyon boldog, mivel ilyen csodás dolog még sosem történt vele. Mentek pár kört, jobb kézen majd bal kézen. Cathy pedig megállította Vakmerőt.
-Most pedig ügetni fogunk, ajánlom, hogy kapaszkodj, és kövesd az ütemet. Szerintem erre is ráfogsz érezni. - mondta biztatóan Cathy.
Majd elindította ügetésben Vakmerőt. Sophie először nem találta az ütemet, és a kengyelből is kiesett a lába, de három kör után már biztosan ment. Cathy mutatott nekik gyakorlatokat, és azokat is megcsinálták, de Sophie egyszer majdnem elvesztette az ütemet, de hála istennek szerencséje volt.
-Nagyon ügyes vagy! - dicsérte meg Cathy.
-Köszi. - mondta mosolyogva Sophie.
-Most pedig a vágta, ez olyan mint az ügetés, csak gyorsabb és ne emelkedj ki. - mondta Cathy majd elindította Vakmerőt.
Sophie most érezte a legjobban magát. A lehető legjobban koncentrált, és egy kör után már gyakorlatokat végeztek. Mentek jobb kézen is, ott is megcsinálták a gyakorlatokat. Majd Cathy megállította Vakmerőt, és lekapcsolta a futószárat.
-Most pedig egyedül! - mondta Cathy, és a kerítésre ült.
-Jó. - mondta Sophie, és elindította lépésben Vakmerőt.
Nagyon jól ment nekik a lépés, és öt kör után ügetésre váltottak. Sophienak egyszer kiesett a kengyelből a lába, de hamar visszatette. Majd jött a vágta, és Sophie úgy érezte szárnyal. Megtettek vagy tíz kört, majd odaléptettek Cathyhez.
-Csodálatos vagy! Holnap pedig már ugratsz! Én egy hét alatt tanultam meg a jármódokat, de te profi vagy! - mondta Cathy, és közben bevezették Vakmerőt.
-Az ő érdeme. - mondta Sophie, aki éppen lecsutakolta Vakmerőt.
-Jó, de a tiéd is. - mondta kedvesen Cathy.
Majd mikor végeztek a csutakolással, Sophie még kicsit kényeztette Vakmerőt, és közben beszélgetett Cathyval, majd bementek és megvacsoráztak. Lezuhanyoztak, majd Sophie lefeküdt, és alig várta, hogy holnap repüljön Vakmerővel. |