Az ókori római és görögök szerveztek először fogatversenyeket, ahogy harcban is használták a fogatokat. Először csak egy két ember lehetett rajta, de a harci eszközök elterjedésévél és a személy és áruszállítás miatt lett egyre nagyobb, és több ló által húzott kocsi. A fogathajtás több mint 1000 éves procedúra, és ősi hagyomány is egyben. Manapság versenyek és hobbi céljából léteznek. Négyes fogatban lévő lovak: bal első - gyeplős, jobb első - ostorhegyes, bal hátsó - nyerges, jobb hátsó - rudas.
Egyes, kettes és hármas fogatban versenyeznek a hajtók. Az egyes fogatok egy lóval és egy segédhajtóval, a kettes fogatok három lóval és szintén egy segédhajtóval míg a hármas fogatok öt lóval és két segédhajtóval indulhatnak a versenyeken. A hajtó a lovait úgy állíthatja össze, ahogy kívánja. A versenyek lényege, a fogatok sokoldalúságának a tesztelése. Ennek következtében ahogyan a lovastusában, itt is több részből állnak a versenyek. Az első a díjhatás ahol a díjlovagláshoz hasonlóak a lovak és a hajtó közötti összhang és a munka a lényeg. A kötelező feladatokat a három vagy öttagú bíró nulla és tíz pont között díjazhatja. A feladaton kívül szükséges szempontok: a lovak jármódjainak tisztasága mozgásuk szabadsága, a lovak engedelmessége és a segítségekre való reagálás valamit lendületesség, a hajtó segítségei valamint a fogat és a lovak megjelenése. A második a maratonhajtás ahol a fogatok egy terepszakaszon mennek, amelyek akadályokat is tartalmaznak. A verseny pályaépítője hogy melyik kapukon milyen sorrendben kell áthaladni, és a hajtó a pályabemutatón dönti el, hogy melyik útvonal a legjobb. A helyezés az terepakadályok közötti időn dől el. A harmadik az akadályhajtás, ahol a számozott fogatok mennek, és selybákat kell kikerülniük amiről nem szabad leverni a teniszlabdákat. A legkevesebb hibapontos, és legjobb idővel ment fogat lesz az első.
A jó hajtó maximálisan tud összpontosítani, kellő taktikai érzékkel és reflexszel rendelkezik valamint finom kézzel és következetes hang és ostorsegítséggel irányít. A jó fogatló bátor, gyors, engedelmes kiegyensúlyozott és robbanékony. Kitűnő a kondíciója és térölelő a mozgása. Nem fél a zajtól, és érzékenyen reagál a hangsegítségekre. Erős a szügye és a fara a lábszerkezete pedig acélos. |