Jó lóra tesz.

Eb ura Fakó.

Kilóg a lóláb.

Izzad, mint a ló.

Nyeregben van.

Magas lovon ül.

Rossz lóra tesz.

Cigánylovon szánt.

Férfi szárnya – a ló.

Állva alszik, mint a ló.

Nincs már csikófoga.

A lovát keresi, rajta ül.

Összerúgták a patkót.

Annyit eszik, mint a ló.

A patkószeg is pénzt ér.

Csapjunk a lovak közé!

Telivér lóért a csikó fizet.

Veri, mint szódás a lovát.

Ha ló nincs, szamár is jó.

Közös lónak túros a háta.

Úgy dolgozik, mint egy ló.

Nagy a feje, búsuljon a ló.

Kovácstól szenet ne végy.

Lefagyott a lónak a szarva.

Úgy ficánkol, mint a csikó.

Nem adnám egy vak lóért.

Rossz ló a csikóval játszik.

Elhányta már a csikófogát.

Jó csődör ménesét ló őrzi.

Lovadat jártában ostorozd.

Átesett a ló másik oldalára.

Állhatatlan  ló a lelket gyötri.

Herélt lónak csak egy a lába.

Éhes csikó abrakkal álmodik.

Szitok nélkül a ló nem szalad.

Aki lovat tart, kínjától szabadul.

Ajándék lónak ne nézd a fogát!

Hitvány csődör az anyját hágja.

Egy lóra két hámot nem raknak.

Ingatag bokorhoz lovat ne köss.

Aki a lóval nem bír, a nyerget üti.

Harapós ló a fogát nem mutatja.

Arany kantár a lovat nem jobbítja.

Vak lóval a rühös ló – egy ménes.

Ló elli a csikót, de abrak az anyja.

A lovat a csikó hagyja le, apát a fiú.

Abrakos csikó könnyen fickándozik.

Egy cölöphöz két lovat ne pányvázz.

Embert a szavánál, lovat a zablánál.

Minden cigány a maga lovát dícséri.

Kanca ha sok van, csikó is sok van.

Kancát ha lovagolsz, csikó nincsen.

Nyomtató lónak ne kösd be a száját.

Ügyetlen legényen az ügyes ló kifog.

Lónak a híre nagy, tevének – a talpa.

Jó ló elől nem botlik, legföljebb hátul.

Abrakát vivő lónak nem törik fel a háta.

A lovat ne ostorral – abrakkal biztasd!

Lóval játszódó csikónak lába lesántul.

Elváló barát a nyereg hátsó kápáját kéri.

Csikós a kantárhoz, sarlós a kalászhoz.

Jó hátasló patája magától meggyógyul.

A lónak négy lába van, mégis megbotlik.

Többet költ a fakóra, mint érdemli a fara.

Belejött, mint a cigány lova a koplalásba.

Anyja-rúgta csikónak nem sajog a húsa.

Lónak epéje nincs, madárnak teje nincs.

Ló a földet botlás nélkül meg nem ismeri.

Gebén lovaglás helyett inkább gyalog járj.

Furfangos kanca két csődört is éhen hagy.

Fejnek balta a rontója, lónak – a takonykór.

Nem lehet egy fenékkel két nyeregben ülni.

Lankadt ember lova a kantárban megbotlik.

Lóra ha föl nem szállsz, ne lendítsd a lábad.

Ficánkol a csikó, de ménesét el nem hagyja.

Eb dühét farka mutatja, ló dühét füle mutatja.

Ménló az útra prüszköl, szűzkanca a szikesre.

Egy kancától tarka is születik, fakó is születik.

Könnyű Szentmihály lovát abrak nélkül tartani.

Madár a fészkéhez húz, csikó az anyjához húz.

A balga az alatta lévő lovat hat hónapig keresi.

Szűzkancából a szükség poroszkát parancsol.

Lovas a fizetségét gyalogosnak át nem engedi.

Egy kovács nem kovács, két kovács egy kovács.

Lónak titkát ha nem tudod, hátulról ne közelítsd.

Sárga lóra ha nem ülhetek – ülök a sárga földre.

Lovadnak ne az ezüst patkóját – a járását dicsérd.

Poroszkát futtakor becsülnek, jó embert – holtakor.

Megadják a módját, mint Páliak a csikóherélésnek.

Csikót ki megülni nem tud, gyereket csinálni sem tud.

Habos hóban a róka ficánkol, sarjú fűben a ló ficánkol.

Jó lónak fogát ne firtasd, jó embernek korát ne kérdezd.

Hintós kocsi, kender hám, nemes ember, szürdolmány.

Eb a szénát meg nem eszi, ám a lovat sem hagyja enni.

Lovadtól bár megválsz, nyeregszerszámodtól meg ne válj.

Sovány lónak ostor az ellensége, rongyos sátornak – az eső.

Hatéves gyerek ha felül a lóra, hatvanéves öreg is kitér előle.

Nyargalni a gyereknek dolga, nyeregbe ültetni az anyja dolga.

Pányvát ha nem fogsz, csikó nincs, ollót ha nem fogsz, bárány.

Lovas a szekeressel, ügetős a poroszkással útitárs nem lesz.

A madár röptében, a ló futtában, vitéz a csatában ismerszik meg.

Ló ha nyughatatlan, belesoványul, férfi ha nyughatatlan, belevénül.

Lovas népnek sok az ellensége, gyalognépnek még több az ínsége.

A kanca ha párba fogva megizzad, a csikó szabadon járva is megizzad.

Lovad ha elereszted, megfogod, szavad ha elereszted, meg nem fogod.

Lovat ha nem becsülsz, gyalog lakolj, étket ha nem becsülsz, éhen lakolj.

Lóra keveset málházz, gyorsan hajtsd, tevére sokat málházz, lassan hajtsd.

Telivér lovat ha arany patkóval patkolnak, a szamár is kényeskedve emeli lábát.

Bagoly-simogatással sólyom nem lesz, pokróc-magasztalással táltos nem lesz.

Rossz nyeregnél szőrén lovagolnom jobb, rossz asszonynál nőtlenül maradnom jobb.

Ló a havi abrakra gondol, teve az évi abrakra gondol, a szamár – ami a lába alatt van, arra gondol.

Lovad ha rossz, célod odavész, fiad ha rossz, erőd odavész, asszonyod ha rossz, vagyonod odavész.

Egy kancának csecse kettő, egyik ha oda – teje nincs, egyik tevének púpja kettő, egyik ha oda – ereje nincs.

Egy hónapig míg nem lovagoltál, lovadat ne dicsérd, egy évig míg vele nem laktál, asszonyod ne dicsérd.

Nem nagy bölcsesség az, ha valaki szemrehányó szót mond, az a nagy bölcsesség, ha olyan szót mond, mely az embert, ki bajba jutott, bátorítja szidalmazás nélkül, s megbiztatja, mint a sarkantyú a lovat, amikor felfrissült már az itatónál.