Mel gyorsan a vonathoz sietett. Már túl akart lenni az iskolán, és végre lovagolni. Szerencsére hamar eltelt az idő a vonaton, és az állaomáson már Lilly várta.

- Szia Lilly! - köszönt neki Mel.
- Szia Mel! - fordult hozzá Lilly.
- Arra gondoltam, mivel nem messze lakunk tőleteket, esetleg tarthatnád nálunk Whispert, és a mai lovagláson egy tapasztaltabb lóval kezdenél. - mondtam Lilly.
- Értem, szerintem jó ötlet! - egyezett bele Mel.
- Akkor ezt megbeszéltünk! - nevetett Lilly.

Az órák nem nagyon voltak unalmasak, mivel Mel elbeszélgetett Lillyvel. De akkor történt az izgalmas, mikor a második szünetben Nelly és Sam hozzászóltak Lillyhez.

- Hé Lilly, miért egy ilyen pancserrel barátkozol? - kérdezte Nelly.
- Szerintem meg az a pancser, aki veled barátkozik. - lökte oda neki Lilly.
- Cöhh, én legalább nem állatokkal vagy folyton. - kacagott Nelly.
- Egyes állatoknak több esze van, mint nektek libáknak. - szólt bele Mel is.
- Jajj megszólalt a nagyokos!!! - röhögött Nelly.
- Hát több eszem van hozzád képest. - mosolygott Mel.
- Mi folyik itt? - lépett be a biológia tanár.
- Semmi, Mr. Nigel. - mosolygott Nelly.
- Rendben, üljetek le, és felelés! - mondta a tanár.
- Nelly, mondj egy számot. - kérte Mr. Nigel.
- 5! - kuncogott Nelly.
- Mel Lewis! - nézett a tanár Melre.
- Ajjnemár... - suttogta Lillynek Mel.
- Szorítok. - mondta Lilly Melnek.
- Mel, mondj egy számot! - mondta Mr.Nigel Melnek.
- 3! - s Nelly szemébe nézett.
- Nelly Rodrigez. - fordult a tanár Nellyhez.
- Cöhh. - mondta Nelly Samnek.

S a két felelő kiült az első két padba, és az 5 kérdésen dolgoztak. Már nem volt sok idő, de Mel, sóhajtva beadta. Nem nagyon tanult sokat, szóval ha kettes, már az is jó.

- Mel Lewis négyes, Nelly Rodrigez pedig hármas, legközelebb tanulj Nelly! - emelte fel a hangját Mr.Nigel.
- Négyes? Ezaz!!! - és közben kinyújtotta a nyelvét Mel Nellyre.

Mel nagyon boldog volt, sosem felelt még négyesre. Örömének köszönhetően észre sem vette, hogy eltelt a többi óra, és már akkor ébredt fel, mikor Lilly mondja hogy szálljon fel a nyeregbe.

- Ügyes vagy. - dícsérte Lilly.
- Köszi. - mosolygott Mel.

Majd elindultak lépésben. Mel Rozmaringon ült, egy hét éves haflingi kancán. Lilly mindenféle feladatot mondott Melnek, aki mindet meg is csinálta. Majd következett az ügetés, Mel néha elvesztette az ütemet, és a kengyelt is, de harmadjára már minden sikerült. Mikor leszállt Rozmaring nyergéből, nagyon boldog volt.

- Ez csodás volt! - nevetett Lillyre.
- Látszott is rajtad. - mosolygott Lilly.

Mel már alig várta, hogy ugrathasson, vagy esetleg tereplovagoljanak egyett, és ő a szeretett lován, Whisperen ül majd.