Nah régen voltam már szemét mással, de mostmár az leszek.. Tudtam, hogy uncsim pasija is utál, de hogy uncsim is. Am, ha olvassa a blogom kicsit sem érdekel... Na szal, egy madárka csiripelte, hogy míg én pihentem, ők kibeszéltek a hátuk mögött. A szemét (uncsim pasija) vippen a lovas képemhez nem valami jó komit írt, hát ha már engem utál legalább a lovakat ne! Szal majd ne lepődjenek meg, ha mostmár ezentúl nem viselem el a baromságaikat, mert innentől leszarom őket nagy ívbe... Aki most először olvassa a blogom, tudja hogy nem ilyen vagyok. De idegesít, hogy uncsim egy hetet nem bír ki velem, inkább pasizik. Hát ezentúl biztos nem jövök hozzá az 100. Az msn-t letiltottam, szal ne itt beszéljenek ki lehetőleg. Most legszívesebben eltudnék robbani, amiért a szemét, ellenem uszítja az uncsimat. De most kom. ilyen udvarlási szokást még nem láttam, hogy veri össze vissza, meg üti, úgy beszél mint egy hülye, és az is. Nem tudom mi abban szeretnivaló, ráadásul rokonok is, vagy lehet ezt is hazudták. Egy valami jól esik, a dühömet kiírni. Amúgy már megint fél hétkor keltem, megnéztem győzít, majd viva stb. és ültem ide. Áhh szerdán spanyol-német mecss, kicsit félek tőle, de remélem a spanyoljaim nyernek :) Na de megyek és frisselek, a designcsere elmarad, ha hazaértem majd leváltom!

Azt sem tudom, hogy mit írjak, olyan unalom van. Semmihez sincs kedvem, csak unatkozok a gép előtt. Meg persze szomorú vagyok, hogy az argentínok is kiestek, de legalább a spanyolok nem. A designhoz semmi ihlet, se ötlet. Jövőhéten megyek haza, alig várom. Nem mondom, hogy rossz itt, csak unalmasabb. Amúgy egy nagyon hülyeséget álmodtam szokás szerint. Azt hogy mivel uncsim pasija cigizik, már őis, és meghalt. Sírtam mint a hülye, a pasija meg odajönn hozzám, és ad egy cigit, hogy szívjam el. A fejéhez vágtam, és elrohantam, ő pedig utánnam. Majd ott lesz csibi és maszi, a két németjuhászunk, és valahogy megölte uncsim pasiját. Végre felkeltem, és örültem hogy ez csak megint egy hülye álom.

Miről is dumálok feleslegesen? Ja igen magamról, bele is kezdek. Tegnap nagyban gépezek, jönn uncsim, elalszik majd a pasija... (dumált meg mutatta magát hát marhára figyelem). Majd végre elkezdődött a brazíl mecss, és húztam nézni. Szerencsére békénhagytak, és maradtak a másik szobába. A második félidőbe átjöttek és akkor nyáladzás.. Majd vége, kikaptak a brazíljaim, és én tátott szájjal kissé sírt szemmel néztem... Hát igen a foci már a szívemhez nőtt :) Majd mentünk kutyát sétáltatni, vagyis én vittem de mindegy. Csibi meg volt veszve, de a végén már kivolt. Majd maszit vittem, uncsim pasija meg megint csibit. Hát kb. héttől tízik maszit sétáltattam. Szegény már úgy kivolt, hogy nemigaz. Utánna hazamentem nagyimhoz, megnéztem a vámpírnaplókat, hú nagyon jó, majd szunya. Megint éjfélkor hát ígyell. Másnap, felkeltem hatkor, visszaaludtam, felkeltem fél hétkor, és még elcsíptem győzít. Jól esett nézni, ahogy eltévednek törökbe vagy hol. Majd arra kelek fel kilenckor, hogy úgy fáj a bal vállam mint még nemigaz. Néha így szokott fájni, de most nagyon. 

Frissek:
1 új csere
2 új tag a lovas klubban

Jóreggelt, avagy delet. Tegnap sikeresen idegeskedtem szokásomhoz híven. Kb. fél órát vártunk a vonatra. De a vonaton elvoltam, hallgattam vagy a rádiót, vagy a zenéimet. És végre megérkeztünk. A félelem még mindig bennem volt, kicsit csodálkoztam is. Nagyimnál ebédeltünk, majd géphez ültem, megnézni a netet, ami ment. Szóval neteztem, uncsim hazament tanulni, a viharba visszajöttek, később pedig jött a pasija, aki egyben a rokona is, akit had ne mondjam ki nem állhatok. Néztem volna a Rubít, de az folyton pofázott, azthittem leütöm. Végre elment, anyumék is, unatkoztam egy sort, majd mentünk uncsimékhoz. Először tollasoztunk, hát szarul ment, majd maszit vittük sétálni. Jajj drága dagikám egy angyal. Nem siet, épp hogy csak megy mellettem. Persze a kankutyákkal van tele a falu, de maszi leszarja őket nagy ívben már elnézést. Sajnos találkoztunk uncsim pasijával, akik nyáladzottak egy sort, én meg maszival hülyültem, meg egy furcsa kis kutyával, nagyon cuki. Majd hazafelé uncsim beszélt a barátnőjével egy sort, míg engem megettek a szúnyogok. Végre hazaértem, hajatmostam, vacsiztam, és néztem a hetedik érzéket. Istenem az a toby, vagy craig olyan helyes, a szeme is gyönyörű... :$ Majd gépeztem kb. fél órát és aludtam volna, de nem tudtam szokás szerint. Zenehallgatás közben jöttem rá, hogy volt okom félni. Tavaly tök jó volt, mert uncsim nem szart le de most... Reggel felkeltem hatkor, de nem volt erőm győzít nézni, pedig rámfért volna egykis röhögés. Visszaaludtam, majd felkeltem, néztem a vivát majd azt a derekes izét. És igen megint ide a géphez, azthiszem jobb ha befejezem ezt a blogot és frisselek de még elmondom, hogy uncsim vizsgázott, és aztmondta kb. fél tizenegyre itt lesz, és mostmár fél egy, szal nagyon bír ezenúl érdekelni a pofája.

Frissek:

Hát sajnos már július, de miket is beszélek? Még csak másfél hét telt el azóta, hogy évzáró volt, és két hónap van még, de nekem olyan közel :S Ma megyek nagyimékhoz, és sajnos elaludtam, pedig nem nagyon szokásom. Áh, valahogy nincs kedvem menni. Nem akarok szórakozni, egész nyáron otthon akarok lenni, és bámulni a tévét, vagy a gépet. Nah ez jó kívánság. De tudom, hogy Záhonyban is jó lesz, csak még most hülye vagyok és mindentől félek, úgy ahogy az évzárótól is, pedig milyen jó lett. Nem tudom, de szerintem lesz friss, ponyclubos könyvek leírása. De viszem az egész szobámat nagyimhoz, szal lovas friss is lesz. Ja a neveldét még nem tudom. És rájöttem valamire. Csak akkor vagyok boldog, ha a sulimban vagyok, az osztálytársaimmal, és ezt onnan tudom, mert a múltkori rémálom ráébresztett. Nem tudom mi lesz akkor, ha elballagok :S De kb. 6-en ugyanolyan ésszel rendelkezünk de nemtudom hogy egy suliba megyünk-e. A fenébe is mérnem lakunk egy falun, ahol csak egy suli, középiskola van... Na mindegy nem rinyálok, csak hosszú blogot akarok írni.